Nedvesfal, vizesfal és a fűtésköltség
A régen épült házak többségénél hiányzik, vagy már elöregedett a falban lévő "kátránypapír" szigetelés. Ennek következményeképpen sok helyen tapasztalják az épülettulajdonosok, hogy már jelentkeznek a talajpárából eredő vizesedési gondok.
A felszívódó víz oldja a talaj különböző rétegeiben lévő ásványi sókat, és magával viszi azokat a falazatba. A víz a párolgás során a sókat a vakolatba juttatja. Onnan a víz eltávozik és hátrahagy rengeteg ásványi sót.
Miután a sók elveszítik a nedvességtartalmukat kiszáradnak, a száradás során a folyékony halmazállapotból szilárd lesz, ez egy kristályosodási folyamatban zajlik le (mint ahogyan a víz megfagy). A kristályosodás térfogat-növekedéssel jár, és emiatt rendszerint elkezd peregni a vakolat és mállik a fal. A vakolatban feldúsult sóknak van egy rossz tulajdonsága: a levegő páratartalmát megkötik, amit a tulajdonos úgy tapasztal, hogy a vakolat felülete folyamatosan vizes. Ez főleg a téli időszakban intenzív, mert a fal csak befelé, a belső tér felé tud szellőzni és ez is növeli a levegő páratartalmát.
A nedves falak többféle betegség kiváltó okai is lehetnek, pl. reumát, ízületi bántalmakat, asztmát, allergiát okozhatnak. További gondot okoz még, hogy a nedves fal jó hővezető, és a belső levegő hőmérsékletét a falon keresztül kivezeti a szabadba, és ezért a lakástulajdonosoknak számolniuk kell a megemelkedett fűtési költséggel is.
TUDTA ÖN, HOGY A NEDVES, VIZES FAL ROSSZ HŐVEZETŐ?
A felszívódó víz oldja a talaj különböző rétegeiben lévő ásványi sókat, és magával viszi azokat a falazatba. A víz a párolgás során a sókat a vakolatba juttatja. Onnan a víz eltávozik és hátrahagy rengeteg ásványi sót.
Miután a sók elveszítik a nedvességtartalmukat kiszáradnak, a száradás során a folyékony halmazállapotból szilárd lesz, ez egy kristályosodási folyamatban zajlik le (mint ahogyan a víz megfagy). A kristályosodás térfogat-növekedéssel jár, és emiatt rendszerint elkezd peregni a vakolat és mállik a fal. A vakolatban feldúsult sóknak van egy rossz tulajdonsága: a levegő páratartalmát megkötik, amit a tulajdonos úgy tapasztal, hogy a vakolat felülete folyamatosan vizes. Ez főleg a téli időszakban intenzív, mert a fal csak befelé, a belső tér felé tud szellőzni és ez is növeli a levegő páratartalmát.
A nedves falak többféle betegség kiváltó okai is lehetnek, pl. reumát, ízületi bántalmakat, asztmát, allergiát okozhatnak. További gondot okoz még, hogy a nedves fal jó hővezető, és a belső levegő hőmérsékletét a falon keresztül kivezeti a szabadba, és ezért a lakástulajdonosoknak számolniuk kell a megemelkedett fűtési költséggel is.
TUDTA ÖN, HOGY A NEDVES, VIZES FAL ROSSZ HŐVEZETŐ?
ELÖZMÉNYEK:
A vizsgálati indok az, hogy nyilvánvalóan valamilyen szinten befolyásolhatja egy épület fűtési, üzemeltetési költségeit az, hogy száraz vagy vizes a falazata. A mai energia igények mellett biztosan megtérül egy régi épület teljes körű korszerűsítése. Kérdés viszont hogy eme megtérülést mennyivel ronthatja le az, hogy az érintett épületnek a falalzata vizes, annak hőszigetelése rosszabb? Továbbá mit jelent, ha csak a falazat kerül kiszárításra?
A kiindulási alapot egy átlagos méretű kisméretűtéglából épült lakóépület adja.
A kerámiatégla hővezetési tényezőjét a MSZ 18286/2-80 alapján a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén vizsgálták be száraz és nedves állapotban.
TÁRGYI ÉPÜLET BEMUTATÁSA:
Az épület 1920 körül épült kisvárosi polgárház. Alaprajzi kialakítását tekintve "L" alakú, tornácos, részben alápincézett. Szerkezeti kialakítását tekintve az alapozása, pince-, lábazat- és felmenő falazatai kisméretű tömör téglából készültek. Pince padló födémszerkezete egy korábbi felújítás során a tégla padozatról beton szerkezetűre lett cserélve. Pince feletti födémszerkezete "porosz süveg" rendszerű. A zárófödém fa anyagú alul és felül borított porfödém. Nyílászárói fa anyagú kapcsolt gerébtokos rendszerű szerkezetek. Fűtése jelenleg hagyományos szilárd tüzelésű egyedi fűtőegységekkel.
A KÍSÉRLETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE:
A kiindulási alap az volt, hogy adott épület teljes korszerűsítésen esik át, amely a homlokzatok, födémek, padozatok utólagos hőszigeteléséből és nyílászáró cseréből valamint fűtéskorszerűsítésből áll.
A vizsgálat során kiszámítjuk, hogy az épületkorszerűsítés mennyiben, eredményes abban az esetben, ha vizes az épület falazata, vagy ha száraz, illetve ha nincs korszerűsítés csak a falazatai kerülnek kiszárításra.
A KISÉRLET SORÁN ALKALMAZOTT ADATOK:
Az első és második (I.-II.) esetben a homlokzati falazatokra 8 cm expandált polisztirol hőszigetelés került beépítésre. A felső zárófödémre 10 cm ásványgyapot hőszigetelés került. A földszinti padló alatti pincefödém tetejére új rétegrenddel 8 cm expert polisztirol hőszigetelés került beépítésre. A homlokzati nyílászárók korszerű fa hőszigetelt üvegezéssel ellátott szerkezetekre lettek kicserélve 1,3 hő átbocsájtási tényezővel. A harmadik és negyedik (III.-IV.) esetekben az épület korszerűsítetlen marad. Az első és harmadik (I.-III.) esetben az épület falazata a földszinti padlótól számított 1,5 m magasságig vizes. A tégla víztartalma 20,32 %, hővezetési tényezője 1,12 W/m2K A második és negyedik (II.-IV.) esetben az épület földszinti falazata légszáraz. A tégla víztartalma 5 %, hővezetési tényezője 0,58 W/m2K
A VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE: A számításokat a 7/2006. TNM számú rendelet alapján készítettük el. A vizsgálat során az alábbiak lettek meghatározva:
A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE KORSZERŰSÍTETT ÉPÜLET ESETÉN:
A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy bár az egész épület korszerűsítve lett a jelenleg általánosan elfogadott korszerűsítési követelményeknek megfelelően, mégis a száraz és vizes falak esetén jelentős különbséget lehet tapasztalni annak ellenére, hogy a vizes falaknál a falazat csak 1,5 m-ig volt vizes.
HŐSZIGETELT FALAZAT EREDŐ HÖÁTBOCSÁJTÁSI TÉNYEZŐJE (UR)
KÜLÖNBSÉG: 12%
A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épület fűtéskorszerűsítésen ment keresztül a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye közt is jelentős a különbség:
ÉPÜLET ÉVES NETTÓ FŰTÉSI ENERGIA IGÉNYE (QF)
KÜLÖNBSÉG: 21%
A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület korszerűsítése során, teljes korszerűsítést figyelembe véve jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.
ÉPÜLET ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐJE (EP)
KÜLÖNBSÉG: 13%
A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál a jelenleg elfogadott és alkalmazott teljeskörű korszerűsítésnél is egy minősítési osztálykülönbséget jelent az, hogy a felújításra szánt épületnek száraz, vagy vizes a fala.
ÉPÜLET ENERGETIKAI MINŐSÍTÉSE „A”-TÓL „I”-IG
ÖSSZEFOGLALÁS: A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben egy teljes szigetelési és gépészeti korszerűsítésen átesett épület falazatai 1,5 m magasságig vizesek,
a fűtési energia igénye 21%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 13%-kal nagyobb.
A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy a különbség pusztán a falazat kiszáradása esetén is jelentős lesz.
HŐSZIGETELT FALAZAT EREDŐ HÖÁTBOCSÁJTÁSI TÉNYEZŐJE (UR)
KÜLÖNBSÉG: 36%
A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épületnél nem lett utólagos hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés végezve, a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye mégis jelentősen csökken:
ÉPÜLET ÉVES NETTÓ FŰTÉSI ENERGIA IGÉNYE (QF)
KÜLÖNBSÉG: 34%
A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület falazatainak kiszárításával is jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.
ÉPÜLET ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐJE (EP)
KÜLÖNBSÉG: 28%
A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál, bár az épületnél nem lesz korszerűsítés végezve, a falazat szárazzá tételével két minősítési osztályt lehet előrelépni.
ÉPÜLET ENERGETIKAI MINŐSÍTÉSE „A”-TÓL „I”-IG
KÖLTSÉG MEGTAKARÍTÁS AZ ÉPÜLET FŰTÉSÉNÉL
Tehát tárgyi épület alaphelyzetben nedves falakkal, korszerűtlen hőszigeteléssel és épületgépészettel a még megengedett energiafelhasználás felé esik: 161%.
Az épület kiszárításával az energiaigény 44%-al csökken
Ha a vizes falú épület teljes korszerűsítésen esik át, de a falai vizesek maradnak a csökkenés 81%-os már megfelel, de nem éri el a legjobb minősítést így: 80%.
Ha a felújítás a falszárítással is kiegészül, akkor a csökkenés 92%-os és eléri a legkorszerűbb „A” minőségi osztályt 69%.
Forrás:
A BHI Kft, (Miskolc, Deák Ferenc u 5) megbízásából készült a Pécsi Tudományegyetem Pollák Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén
A vizsgálati indok az, hogy nyilvánvalóan valamilyen szinten befolyásolhatja egy épület fűtési, üzemeltetési költségeit az, hogy száraz vagy vizes a falazata. A mai energia igények mellett biztosan megtérül egy régi épület teljes körű korszerűsítése. Kérdés viszont hogy eme megtérülést mennyivel ronthatja le az, hogy az érintett épületnek a falalzata vizes, annak hőszigetelése rosszabb? Továbbá mit jelent, ha csak a falazat kerül kiszárításra?
A kiindulási alapot egy átlagos méretű kisméretűtéglából épült lakóépület adja.
A kerámiatégla hővezetési tényezőjét a MSZ 18286/2-80 alapján a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén vizsgálták be száraz és nedves állapotban.
TÁRGYI ÉPÜLET BEMUTATÁSA:
Az épület 1920 körül épült kisvárosi polgárház. Alaprajzi kialakítását tekintve "L" alakú, tornácos, részben alápincézett. Szerkezeti kialakítását tekintve az alapozása, pince-, lábazat- és felmenő falazatai kisméretű tömör téglából készültek. Pince padló födémszerkezete egy korábbi felújítás során a tégla padozatról beton szerkezetűre lett cserélve. Pince feletti födémszerkezete "porosz süveg" rendszerű. A zárófödém fa anyagú alul és felül borított porfödém. Nyílászárói fa anyagú kapcsolt gerébtokos rendszerű szerkezetek. Fűtése jelenleg hagyományos szilárd tüzelésű egyedi fűtőegységekkel.
A KÍSÉRLETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE:
A kiindulási alap az volt, hogy adott épület teljes korszerűsítésen esik át, amely a homlokzatok, födémek, padozatok utólagos hőszigeteléséből és nyílászáró cseréből valamint fűtéskorszerűsítésből áll.
A vizsgálat során kiszámítjuk, hogy az épületkorszerűsítés mennyiben, eredményes abban az esetben, ha vizes az épület falazata, vagy ha száraz, illetve ha nincs korszerűsítés csak a falazatai kerülnek kiszárításra.
A KISÉRLET SORÁN ALKALMAZOTT ADATOK:
Az első és második (I.-II.) esetben a homlokzati falazatokra 8 cm expandált polisztirol hőszigetelés került beépítésre. A felső zárófödémre 10 cm ásványgyapot hőszigetelés került. A földszinti padló alatti pincefödém tetejére új rétegrenddel 8 cm expert polisztirol hőszigetelés került beépítésre. A homlokzati nyílászárók korszerű fa hőszigetelt üvegezéssel ellátott szerkezetekre lettek kicserélve 1,3 hő átbocsájtási tényezővel. A harmadik és negyedik (III.-IV.) esetekben az épület korszerűsítetlen marad. Az első és harmadik (I.-III.) esetben az épület falazata a földszinti padlótól számított 1,5 m magasságig vizes. A tégla víztartalma 20,32 %, hővezetési tényezője 1,12 W/m2K A második és negyedik (II.-IV.) esetben az épület földszinti falazata légszáraz. A tégla víztartalma 5 %, hővezetési tényezője 0,58 W/m2K
A VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE: A számításokat a 7/2006. TNM számú rendelet alapján készítettük el. A vizsgálat során az alábbiak lettek meghatározva:
- A határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői,
- a fűtött és fűtetlen terek közötti határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői
- nyílászárók
- hőhidakból eredő hőveszteségek
- az épület fajlagos hőveszteség tényezője
- a fűtés éves fajlagos hőveszteség tényezője
- az épület nyári túlmelegedési kockázatának vizsgálata
- az épület fűtésének fajlagos primer energia igénye
- az épület hálózati melegvizének fajlagos primer energia igénye
- az épület összesített energetikai jellemzőjének meghatározása
A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE KORSZERŰSÍTETT ÉPÜLET ESETÉN:
A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy bár az egész épület korszerűsítve lett a jelenleg általánosan elfogadott korszerűsítési követelményeknek megfelelően, mégis a száraz és vizes falak esetén jelentős különbséget lehet tapasztalni annak ellenére, hogy a vizes falaknál a falazat csak 1,5 m-ig volt vizes.
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| 0,42 W/m2K | 0,37 W/m2K |
KÜLÖNBSÉG: 12%
A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épület fűtéskorszerűsítésen ment keresztül a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye közt is jelentős a különbség:
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| 18.186,66 kWh/a | 14.432,71 kWh/a |
KÜLÖNBSÉG: 21%
A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület korszerűsítése során, teljes korszerűsítést figyelembe véve jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| 175,78 kWh/m2a | 152,53 kWh/m2a |
KÜLÖNBSÉG: 13%
A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál a jelenleg elfogadott és alkalmazott teljeskörű korszerűsítésnél is egy minősítési osztálykülönbséget jelent az, hogy a felújításra szánt épületnek száraz, vagy vizes a fala.
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| D | A |
| 80% | 60% |
ÖSSZEFOGLALÁS: A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben egy teljes szigetelési és gépészeti korszerűsítésen átesett épület falazatai 1,5 m magasságig vizesek,
a fűtési energia igénye 21%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 13%-kal nagyobb.
A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy a különbség pusztán a falazat kiszáradása esetén is jelentős lesz.
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| 1,66 W/m2K | 1,03 W/m2K |
KÜLÖNBSÉG: 36%
A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épületnél nem lett utólagos hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés végezve, a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye mégis jelentősen csökken:
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| 47.372,91 kWh/a | 31.448,9 kWh/a |
KÜLÖNBSÉG: 34%
A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület falazatainak kiszárításával is jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| 356,51 kWh/m2a | 257,9 kWh/m2a |
KÜLÖNBSÉG: 28%
A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál, bár az épületnél nem lesz korszerűsítés végezve, a falazat szárazzá tételével két minősítési osztályt lehet előrelépni.
| A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES | A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT |
| F | D |
| 161% | 117% |
KÖLTSÉG MEGTAKARÍTÁS AZ ÉPÜLET FŰTÉSÉNÉL
| ÁTSZÁMÍTÁS: | ||||||
|
1 Wh = 3600 J: 1kwh = 3,6 MJ 1m3 GÁZ (150 Ft) 34 MJ = 9,45 kWh 1 kWh = 16 Ft |
||||||
| ÉPÜLET ÁLLAPOT | FŰTÉSI ENERGIA ÉVES SZINTEN | MEGTAKARÍTÁS ÉVES SZINTEN | ||||
| kWh | % | FT | % | FT | ||
| 3. | NEDVES FELÚJÍTATTLAN | 47.373 | 100 | 757.968 | 0 | 0 |
| 4. | SZÁRAZ FELÚJÍTATTLAN | 31.449 | 66,39 | 503.184 | 33,61 | 254.784 |
| 1. | NEDVES FELÚJÍTOTT | 18.187 | 38,39 | 290.992 | 61,61 | 466.976 |
| 2. | SZÁRAZ FELÚJÍTOTT | 14.433 | 30,47 | 230.928 | 69,53 | 527.040 |
ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben tárgyi épület falazatai 1,5 m magasságig vizesek, a fűtési energia igénye 34%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 28%-kal csökkenthető azzal, hogy a falazatai kiszárításra kerülnek.
A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben tárgyi épület falazatai 1,5 m magasságig vizesek, a fűtési energia igénye 34%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 28%-kal csökkenthető azzal, hogy a falazatai kiszárításra kerülnek.
Tehát tárgyi épület alaphelyzetben nedves falakkal, korszerűtlen hőszigeteléssel és épületgépészettel a még megengedett energiafelhasználás felé esik: 161%.
Az épület kiszárításával az energiaigény 44%-al csökken
Ha a vizes falú épület teljes korszerűsítésen esik át, de a falai vizesek maradnak a csökkenés 81%-os már megfelel, de nem éri el a legjobb minősítést így: 80%.
Ha a felújítás a falszárítással is kiegészül, akkor a csökkenés 92%-os és eléri a legkorszerűbb „A” minőségi osztályt 69%.
Forrás:
A BHI Kft, (Miskolc, Deák Ferenc u 5) megbízásából készült a Pécsi Tudományegyetem Pollák Mihály Műszaki Karának Anyagtanszékén
